Bezárás
BezárásVálassz várost
BezárásVálassz várost

Országos Nyitóoldal / Békéscsaba / Blog / Turisztika / Békéscsaba - Európa legnagyobb 'faluja'

Békéscsaba - Európa legnagyobb 'faluja'

Békéscsaba - Európa legnagyobb 'faluja' képek

  • Békéscsaba egyik jelképe - Az Evangélikus Nagytemplom  - Békéscsaba - Európa legnagyobb 'faluja'
  • Az Élővíz-csatorna, Békéscsaba 'folyója'   - Békéscsaba - Európa legnagyobb 'faluja'
  • Templomok tere - a békéscsabai Kossuth tér - Békéscsaba - Európa legnagyobb 'faluja'

Békéscsaba - Európa legnagyobb 'faluja' információk

Békéscsaba

A Viharsarok központjában elterülő Békéscsaba hazánk 14. legnépesebb települése. Magyarországon középvárosnak, európai szinten kisvárosnak tekinthető. Eredetileg Csaba, vagy Nagy-Csaba néven ismerték, majd megyeszékhelyként már kötőjellel írták. Békés-Csaba, megyei jogú város, Békés megye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
 
A város területe az őskor óta lakott, régészeti ásatások az Alföld első kultúrájának, a Körös-kultúrának a nyomait találták meg itt. A Honfoglalás után több kisebb település állt itt, az egységes település legkésőbb a XIII. század első felében jött létre. Az árpád-kori település középpontját a mai városközponttól délre, a Kastély-szőlők területére teszik a régészek.
 
Az első írásos emlék 1332-ből származik, az 1332-1337-es pápai tizedjegyzékben említik először. Békéscsaba neve török eredetű, az azonos Csaba személynévből származik. 1529-ben írás szól az a megye legrégebbi családjának, a Ábránfy család kastélyáról, ami valószínűleg már 1521-ben megépülhetett.
 
A török időkben a település elnéptelenedett, 1715-ben Csabát lakatlan helyként említik. Újratelepítése gyorsan zajlott, mely Harruckern János György német származású magyar nagybirtokos és báró nevéhez fűződik. Főként evangélikus vallású szlovák parasztokat hozatott be, akik elsősorban Nógrád-, Gömör- és Hont vármegyéből érkeztek. (A tótok betelepülése viszont csak a 18. század végén zárult le.)
Ennek köszönhetően egy évvel később már az adófizető városok közt tartják számon.
 
1773-1847 között a falu lakossága megháromszorozódott, meghaladta a 22 ezret, emiatt "Európa legnagyobb falujának" nevezték ebben az időben.
 
Az 1700-as évek végén nagy lépést jelentett a falu fejlődésében az Élővíz-csatorna (Körös-csatorna) kiásása. Ez mind a mezőgazdaság, mind a városiasodás, mind az egészségügy területén előrelépést jelentett a csabaiaknak. Az ezután megépült a postaállomás, és az Orosházát és Nagyváradot összekötő postaút, valamint az Arad és Pest között futó nyitott út újabb lendületet adott a fejlődésnek.
 
1840-ben Csaba, annak ellenére, hogy kis parasztházaival, és zsúfolt, sáros utcáival egy nagyra nőtt falura hasonlított,  mezővárosi rangot kapott, ami után 1847-re a várost az ország húsz legnagyobb városa közé sorolták.
1848-ban a csabai szlovákok kétezer nemzetőrt küldtek Nagybecskerek határában, de anyagiakkal, takarmánnyal, gabonával, arany- és ezüst ékszerekkel is támogatták a szabadságharcot.
1858-ban újabb lendületet jelentett a vasútvonal és a vasútállomás megépülése.
 
A 19. század végére egyre nagyobb gondot kezdett jelenteni a munkanélküliség, melynek következtében 1891-ben munkáslázadás tört ki. Áchim L. András, a „parasztpolitikus” pártot alapított parasztokból, és éveken át a munkások város parlamenti képviselője volt.
 
1885 nagy fordulópontnak számít a város egészségügyi életében, ekkor ért véget a Zsigmondy Béla által irányított artézi kút fúrása a Kossuth téren, ekkortól van Békéscsabának egészséges ivóvize.
 
Az I. világháború alatt a csabai katonák a 101. hadosztályban, a keleti fronton harcoltak az orosz csapatok ellen.
A trianoni békeszerződés után Békéscsabának át kellett vennie az elveszített városok, úgy mint Arad, Temesvár és Nagyvárad szerepét, mely nagy gazdasági fejlődést igényelt viszont a két világháború közötti Nagy gazdasági világválság szegénységet és munkanélküliséget hozott. Mindezek ellenére a Horthy-korszak idején Békéscsaba a legnagyobb fejlődést felmutató települések között volt a megcsonkított ország városai közül.
 
A II. világháborúalatt bár szárazföldi harcokat nem vívtak, de a tragikus események sorozata nem kímélte Békéscsabát sem. A városból 3000 zsidót szállítottak el Auschwitzba.majd szeptember 21-én pedig a brit és amerikai légierő bombázta le  a vasútállomást és környékét. Végül október 6-án a szovjet hadsereg elfoglalta, majd megszállta a várost.
A magyar városok közül Békéscsaba szenvedte el a II. világháború egyik legnagyobb emberveszteségét, hiszen 52 000 főről 43000-re csökkent a lakosság a háború végére.
 
1950-es megyerendezés során Békéscsabát Békés megye megyeszékhelyévé nyilvánították. Az 1956. november 4-én az országba beözönlő szovjet csapatok Békéscsabát is megszállták, mialatt többen hősi halált haltak.
 
A szocializmus idején Békéscsaba az ország egyik legfontosabb élelmiszeripari központja volt. Az rendszerváltás után az ipar válságba került, a dolgozók nagy százaléka elveszítette az állását.
 
Békéscsaba mára újra talpra állt, a régió egyik legfejlettebb városa, mely gasztronómiai különlegességeiről és rendezvényeiről híres. Itt készül többek között a hungarikumnak számító Csabai kolbász, melynek tiszteletére és népszerűsítésére minden évben a kolbászfesztivált tartanak. Szintén itt rendezik meg Magyarország leglátogatottabb sörfesztiválját is. A város a magyarországi szlovák kisebbség kulturális központja.
 
Forrás: wikipedia


Fizetett hirdetés

Még több Blog Békéscsabán

Békéscsaba - Városi legendák, történetek

Mindenki ismer egy-egy apró anekdotát vagy történetet, amit egy könyvben sem olvashatunk. Itt a...

Logó
Hová menjek? - A Ti buli-blogotok Békéscsabán

Tudsz valamit, amit más nem? Valami nagy buli, koncert vagy valami örült program? Írd meg nekün...

Vélemények, hozzászólások

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned, ha nem vagy még regisztrált felhasználónk kattints ide

Blog

Eseménynaptár

Fizetett hirdetés


Fizetett hirdetés

Feb 03

Rejtélyek Szobája
Fantasztikus szórakozás, mozijegy áron! Több, mint egy órátok van arra, hogy különböz...
Budapest

Feb 03

Számtalan szabadidős lehetőség, családi-és gyermekprogramok, finom ételek, zamatos boro...
Festői környezetben várunk mindenkit - számtalan szabadidős lehetőséggel! Nálunk jól
Balaton

Fizetett hirdetés

Megosztom



Blog kereső Békéscsaba

    

Partnereink




Facebook